Jelenlegi hely

Bírság fizetése nélkül kaphatnak vízjogi fennmaradási engedélyt kutak

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdésese szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését (2016. VI. 4.) VI. megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi-létesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Törvénymódosítás által vízgazdálkodási bírság fizetése nélkül kaphatnak vízjogi fennmaradási engedélyt az 2016. június 4. napja előtt engedély nélkül fúrt kutak. A vízgazdálkodási bírság maximális értéke cégként akár 1 millió, magánszemélyként pedig 300 ezer forint is lehet a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint.

A jogszerűen üzemeltetett létesítményekkel az öntözésfejlesztési támogatási forrásokra is megnyílik a pályázási lehetőség a tulajdonosok és az üzemeltetők előtt.

Határidő: 2018. december 31.

A fennmaradási engedélyt 2018. december 31-ig lehet szankció nélkül kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságnál. A jegyzőtől akkor, ha a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy partiszűrésű vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázisvédelmi területet. Ettől eltérő esetben a fővárosi vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet.

A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4. - 2018. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan a kérelmezők vízkivételt biztosító vízi-létesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízi létesítmények vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödjön, továbbá a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon. Ennek megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége és biztosított legyen a vízkészlet igénybevétele után a járulék megfizetése, illetve a hatósági felügyelet.

A vízgazdálkodási bírság maximális értéke cégként akár 1 millió, magánszemélyként pedig 300 ezer forint is lehet

Szakértő kollégánk: 
Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot!