Jelenlegi hely

A vízkészlet járulékkal kapcsolatos változások 2016. október 1-től

A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendeletet a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet több ponton módosította a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében.

A VKJ kiszámításának szabálya a továbbiakban kiegészül „t” víztest-túlterhelési szorzótényezővel, valamint a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függő a „g” szorzószámok vonatkozásában is változás történt.

VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „t” X „g”.

  • a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.
  • b) Az „A” alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.
  • c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:
    • ca) mért vízhasználat esetében: 1,0,
    • cb) számított vízhasználat esetében: 2,0.
  • d) A „t” víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:
    • da) felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú - de nem mennyiségi okokra visszavezethető - minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.
    • db) felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében - a dc) alpont kivételével -: 1,2.
    • dc) felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdése rendelkezik arról hogy milyen esetekben nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie.

A hivatkozott jogszabályhely l) pontja szerint az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 50 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 150 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után nem kell járulékot fizetni.

Szakértő kollégánk: 
Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot!