A termékdíjról

2009. februárjában egy megyei napilapban (Petőfi Népe) készült interjú Horváth Richárd kollégánkkal, a környezetvédelmi termékdíj aktualitásáról. Az elkészült interjúból készült kivonat az alábbiakban olvasható:

Mióta létezik, most miért is került reflektorfénybe?

A termékdíj, mint környezetvédelmi célból működő gazdasági szabályozó eszköz, 1995 óta képezi részét a hazai jogrendszernek. Igazából, ami az aktualitását adja, az az, hogy 2008. január 1-től a VPOP fennhatósága alá került, akik gyakrabban, nagyobb figyelemmel ellenőriznek.

A vámhatóság a korábban alkalmazottaknál sokkal súlyosabb szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, amelyek nem, vagy nem megfelelően teljesítik termékdíj-fizetési kötelezettségüket. Korábban az adóhivatal legfeljebb a be nem fizetett adó 50 százalékára bírságolhatta a céget. 2008. januárjától (a jövedéki szabályozáshoz hasonlóan) az adó összegének megfelelő termékdíj-bírság fenyegeti azokat a társaságokat, amelyek nem fizetik meg a termékdíjat.
A módosítások indoka, hogy a Vám- és Pénzügyőrség hatékonyabban képes ellátni a termékdíj beszedését, mivel a termékdíj-köteles termékek minőségének megállapítására széles körű „jogosítványokkal” rendelkezik, másfelől a termékdíj-köteles termékek jelentős hányada import útján kerül Magyarországra, így a pénzügyőrség egyébként is kapcsolatba kerül azokkal. A Vám- és Pénzügyőrség 2008. január 1-től már nem csak az importált, hanem a Magyarországon előállított, illetve az Európai Közösség más tagállamából behozott termékdíj-köteles termékek tekintetében is teljes körű jogosítványokat kapott.

Mit kell erről tudni?

A termékdíj nevéből adódóan is meghatározott termékek után - a termékdíj törvényben leírt kivételekkel, az adózás rendjéről szóló törvény eljárási szabályai alapján fizetendő - díjfizetési kötelezettség keletkezik.
Elméletileg a termékdíj feladata környezetvédelmi célok elérése. Például a termékdíj alkalmazása olyan termékekre, amelyeknek összetevői veszélyesek a környezetre (ilyen lehet az akkumulátor), vagy nagy mennyiségük (például csomagolás) miatt jelentős gondot okozhatnak.
A termékdíj célja, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A termékdíj elősegíti az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által az ország, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését.

Kikre vonatkozik?

Az 1995. évi LVI. törvény alkalmazásában termékdíj köteles termék:

• a) az egyéb kőolajtermék,
• b) a gumiabroncs,
• c) a hűtőközeg,
• d) a csomagolás,
• e) az akkumulátor,
• f) az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír,
• g) az elektromos és elektronikai berendezés

A 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet 4. számú melléklete vámtarifaszám szerint tartalmazza a termékdíj köteles termékek és anyagok körét, míg a 7. számú melléklet tartalmazza a termékdíj köteles termékek KT kódjait (környezetvédelmi termékdíj kód).
Ha megállapítottuk, hogy az adott termék termékdíj köteles, ezt követően merülhet fel a kérdés, hogy kinek kell megfizetnie a termékdíjat?
A termékdíjat annak kell megfizetnie, aki a termékdíj köteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja (az egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója). Tehát egyértelműen Magyarországon forgalomba kerülő, Magyarországon hulladékká váló termékek után kell a termékdíjat fizetni.
A külföldről történő behozatal esetében – akár Közösségen belüli behozatalról, akár nem Közösségi tagállamból történő behozatalról van szó – a kötelezettség azt terheli, aki a termékdíj köteles terméket behozza Magyarországra és itt belföldi forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja. Import esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője. A kereskedelmi csomagolás esetében továbbá, az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője.

Van-e valami határidő, amire oda kell figyelni?

A belföldi kötelezett, termékdíj köteles termékkel végzett tevékenységét az első fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a vámhatóságnak. A bevallásokat úgy kell elkészíteni a termékdíjak tekintetében, ahogy az egyéb adók esetén történik a bevallás (vagyis a havi adóbevallók, havi bevallást kell készítsenek termékdíj esetében is; a negyedéves adóbevallók negyedévente). Az éves adóbevallók viszont negyedévente kell termékdíjas bevallásokat készítsenek!

Mit jelent az, hogy öt évre visszamenőleg meg kell nézni a termékdíj regisztrálást?

Az adózás rendjéről szóló törvény a bizonylatok, könyvvezetések, nyilvántartások megőrzésére vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az iratokat (bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, terveket, szerződéseket, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, határozatokat, számlákat, okiratokat és igazolásokat) az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőrizni. Az általános elévülési idő tehát 5 év.
Tekintettel arra, hogy termékdíj fizetéssel kapcsolatos bevallások esetében az éves adóbevallóknak negyedévente kell termékdíjas bevallást adnia, 2009-ben a 2004. január 1-es könyvelési bizonylatokkal, bevallásokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkeznie.

Mi van akkor, ha valaki nem készítette el korábban?

Pótbevallást (2008 után önellenőrzési lapok) kell készíteni! A Vám- és Pénzügyőrség honlapján útmutatást és nyomtatványokat lehet letölteni hozzá. Megoldást jelenthet szakcégek megkeresése, akik több éves szakmai tapasztalatukkal segítenek a megfelelő bevallások elkészítésében. Aki most készíti el - mert korábban nem készített - 2004-ig visszamenőleg a bevallásait, az számíthat egy csekély mértékű bírságra (5000-50000 forint között), de amennyiben nem készíti el és minderre egy ellenőrzés során derül fény, a bírság a termékdíj fizetés függvényében milliós nagyságrendű is lehet.

Eddig ki ellenőrizte? Most ki fogja?

Korábban, a termékdíjjal kapcsolatos bevallásokat és ellenőrzéseket a Környezetvédelmi Felügyelőségek és az APEH kezelte. A termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a vámhatóság 2008. január 1-én vette át az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól. A hatósági ellenőrzéseket a vám és pénzügyőri hivatalok, míg az adó ellenőrzéseket a regionális központi hivatalok végzik.

Vannak-e szankciók, ha valamit nem találnak rendben? Milyen összegtől indul a büntetési tétel?

Az alábbi jogkövetkezmények lehetnek:

• Termékdíj bírság: az 1995. évi LVI. tv. alapján minden olyan esetben, ahol a termékdíj megfizetése hiányos, vagy elmulasztották, termékdíj bírságot kell megállapítania az ellenőrző hatóságnak. A termékdíj bírság mértéke, az elmulasztott befizetés 100%-a.
• Mulasztási bírság: Amennyiben a kötelezett vagy a termékdíj fizetési kötelezettséget átvállaló a kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság mértéke, magánszemély adózó esetében 100 000 forintig terjedhet, míg más adózó esetében a mulasztási bírság elérheti a 200 000 forintot is.
• Jogellenes visszaigénylésnél: az 1995. évi LVI. tv. alapján minden olyan esetben, ahol jogellenes visszaigénylést állapít meg az ellenőrző hatóság, termékdíj bírságot kell megállapítania az ellenőrző hatóságnak. A termékdíj bírság mértéke, a visszaigényelt összeg háromszorosa.
• Lefoglalás és elkobzás: a vámhatóság, amennyiben a termékdíj köteles termék birtokosa a termékdíj köteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és az eljárás során felmerül

a) a termékdíj köteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;
b) a jogellenes forgalomba hozatal veszélye;
c) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye;
d) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye;

illetve szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíj köteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása, a termékdíj köteles terméket lefoglalja. A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.

A VPOP vizsgálhat korábbi időszakokat is (2004-ig) és azokban az esetekben a jogkövetkezmény a cselekmény elkövetésének időszakában hatályos szabályok szerinti.

Melyek a legfontosabb jogszabályi kötelezettségek?

• Nyilvántartás vezetése (erre nincsenek előírások, a bizonylatokkal összhangban): Belső nyilvántartás vezetése havi bontásban. Általános alapelv, hogy olyan belső nyilvántartást kell kialakítani, amely a számviteli törvénynek megfelelő, és amelyből a vállalkozó a termékdíjjal és egyéb jogszabályokban előírt bejelentési, bevallási, beszámolási kötelezettségének eleget tud tenni, beleértve a termékdíj mentességek és visszaigénylések megfelelő alátámasztását is. Fontos, hogy a bevallás adatai nyilvántartás alapján visszaellenőrizhetőek legyenek, mert ez az első amit egy esetleges ellenőrzés során a vámhatóság megnéz.
• Bejelentés (vámhatóság felé)
• Bevallás (vámhatóság felé)
• Megfizetés (vámhatóság)
• Számlán való feltüntetési kötelezettség

Ki mondja meg, milyen anyag, termék díjköteles?

Önbevallást kell készíteni. A vámhatóságtól lehet állásfoglalást kérni, ha valamiben nem vagyunk biztosak.

Kihez fordulhatunk, ha kérdéseink vannak?

Vám és Pénzügyőri Hivatalokhoz, a Regionális Központi Hivatalokhoz, szakcégekhez, www.termekdijinfo.hu fordulhatunk a kérdéseinkkel.